1993-ban kezdtem meg a tízezerforintos bankjegy tervezését. Nehéz grafikus művészi feladat volt. A megrendelő, a Magyar Nemzeti Bank, igénye szerint egy hiteles Szent István arcképet kért.
A bankjegyeken szereplő portréknak pontos rajzolattal kell készülni, valósághű naturális megjelenítés és az akadémikus metszési stílus az alapfeltétel. Ennek megfelelően kellett tisztáznom néhány ikonográfiai témát. Tanulmányozni a dokumentumokat és az ismereteimet kibővíteni.
A történelmi hitelesség kérdését én nem tudtam eldönteni. Szent István történelmi adatai többnyire ismertek. A korona viszont kevesebb adatot szolgáltat. Az az alapkérdés, hogy a szent király élettörténetének útja és a királyi korona útja hogyan találkozik, egyáltalán keresztezik-e egymást. Több portrévázlatot is készítettem a magam számára. Az arcok a fantázia által készültek a bankjegyeknél a szokásos szakmai elvárások szerint.
Hiteles adatnak tűnt Laskai Osvát szerzetes 1497-ből fennmaradt prédikáció gyűjteményes könyvéből való halvány utalás, mely szerint a király alacsony termetű ember volt és szigorú tekintetű. Hiteles képzőművészeti ábrázolása nincs.
A történészek álláspontja meglepően különböző. László Gyula régészprofesszorhoz fordultam tanácsért és segítségért. Örömömre lakásán fogadott. A professzor úr fiatal korában képzőművésznek készült és kiválóan tudott rajzolni. Egy órán keresztül beszélgettünk a témáról és ő mondandóját gyors vázlatokkal illusztrálta néhány papírlapon.
A koronázási paláston (1031) látható Szent István ábrázolás szerinte hitelesnek tekinthető. A király fején egy bizánci típusú korona látható. Javasolta, hogy a későbbi Árpád házi királyok fellelhető fejkarakterét és viseletét is tanulmányozzam. Nagyon sajnálom, hogy távozásomkor a vázlatrajzot nem kértem el tőle.
Közben a Magyar Nemzeti Bank illetékes vezetője a Magyar Tudományos Akadémiához fordult e témával. Kosáry Domonkos elnök úr megbízta az Akadémia Történelmi Szakosztályát a feltett kérdés megválaszolására. Benda Kálmán akadémikus levélben szintén a királyi paláston lévő ábrázolást ajánlotta a bizánci koronával, de szerinte szerepeljen a jelenleg ismert formájában a Szent Korona is.
Végül magam döntöttem el, hogy milyen arcképet és koronát fog ábrázolni a bankjegyen a portré. A bizánci korona megoldást teljesen elvetettem.
A munkám képzőművészeti alkotás, mely személyes, és az alkotó egyéni döntéseit kell tartalmaznia. Ezt az alkotás szabadságának nevezném.
Inspiráció volt azonban becses művészettörténeti emlékünk a XIII. századból származó ú.n „ Kalocsai királyfej”, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban megtalálható és a magyar szobrászművészet egy értékes darabja. Mintegy 12 cm átmérőjű kőplasztika a kalocsai templom bejárati kapubélletének fennmaradt gyámkő eleme, amely körplasztika megoldásban jelenik meg. Ez a királyábrázolás volt az alapja a Szent István rajzomnak és a rajz szerint készült rézmetszetnek.
Érdemes megfigyelni a művészek által megalkotott Szent Istvánt ábrázoló szobrokat, festményeket. Melocco Miklós, Zala György, Török Richárd vagy éppen Kő Pál munkáját.
Benczur Gyula festményét, Berán Lajos kitűnő pénzérméjét.
Én a munkám felelősségét vállalom, mint ahogyan a Károly Róbert, a Mátyás király, a Bethlen Gábor vagy a Deák Ferenc bankjegyarcképek is az én elképzelésem szerint valósultak meg és immár közel húsz éve az ország pénzein szerepelnek.