Életrajz–Élet–Rajz
Néhány emlék és gondolat alkotói munkásságommal kapcsolatban.
Hatéves voltam, amikor elhatároztam, hogy festőművész leszek. Nagyon jól tudtam rajzolni. Gyerekkoromban ez a készségem a jövőm kialakulását elősegítette. Gyakran jártam a Szépművészeti Múzeumba, ahol akkor a magyar festők festményei voltak kiállítva. Székely Bertalan, Markó Károly és Barabás Miklós képei óriási hatással voltak rám.
A Képzőművészeti Gimnáziumban érettségiztem 1959-ben. Ezután a Magyar Képzőművészeti Főiskolára vettek fel, ahol két évig a festőszakon, majd öt évig a grafikai szakon tanultam. 1970-ben, mint diplomás grafikusművész munkát vállaltam a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomdájában. Itt öt évig tanultam a rézmetszést és a speciális nyomdászati eljárásokat.
Három számítógépes tanfolyam és számtalan külföldi tanulmányút után szerénytelenség nélkül kijelentem, hogy a „Poeta Doctus” minősítést igényelhetőnek tartom a magam számára.
Visszatértem a festészethez, a színek csodálatosan szép világához, grafikával kevesebbet foglalkozom.
A bankjegyekről
A legfontosabb és legjelentősebb művészi munkám az új magyar bankjegysor. A felkérést és a megbízást a Magyar Nemzeti Bank elnökétől kaptam. Ez azt jelentette, hogy mindösszesen hét címletből álló bankjegysor grafikai tervezését és az ún. eredetik (etalonok) elkészítését kellett megvalósítani. Kevesen tudják, hogy volt még egy emlékbankjegy is a sorban, a 2000 forintos címlet, a millenniumi évfordulóra.
Az első elkészítendő bankjegy a 10000 forintos volt. Az előoldalon Szent István király arcképe, a hátoldalon Esztergom látképe volt a téma. Az arcképek kiválasztását a Magyar Nemzeti Bank elnöke döntötte el, a szakmai bizottság csak névsorokat javasolt. Tudomásom szerint Antall József miniszterelnökig ment fel a téma. A hátoldalak témájának kiválasztása a szakmai bizottság javaslata alapján történt. Ebben a kérdésben minden javasolt témánkat elfogadták.
A Szent István király ábrázolásánál a megrendelő azt kérte, hogy hiteles legyen a portré és a korona grafikai megoldása. Ezzel így rendkívül felelősségteljessé vált munkám, mind az arc, de a korona tekintetében főleg. Nincs olyan régi arcábrázolása Szent István királynak, amely kiindulás lehetett volna. Ráutaló nyomok ugyan vannak, de ezek alapján arcát, karakterét nem lehetett kivitelezni, mert itt naturális, részletgazdag és a rézmetszéshez szükséges, pontos rajzolatú eredeti kell.
Említést tehetek Temesvári Pelbárt bencés szerzetes atya prédikációgyűjteményének egyik, a királyt említő félmondatára: „…Szent István király alacsony termetű és szigorú tekintetű ember volt…” (XV. század).
Amikor a 10000 forintos hátoldalához kerestem témát, egyik este a televízió közvetítést adott az esztergomi Prímási Palotából. Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel készült egy riport a Palota kék szalonjából. Észrevettem egy nagyon szép, dekoratív festményt a háttérben a falon (H. Sattler: „Esztergomi látkép”). Megszerveztem a látogatást és amikor eredetiben megláttam a képet, úgy döntöttem ez a mű lesz a bankjegy hátoldalán. Azokban az években jelent meg a Magyar Posta számára készített bélyegblokkom, II. János Pál pápa látogatása alkalmából. A réznyomatú arckép mellett ez a tájkép is szerepel a bélyegkompozíción.
A portré ábrázolás kérdése felvetődött Károly Róbert királyunknak a 200 forintoson látható megjelenítésén is. Róla több ceruzarajzot is készítettem, de egyikkel se voltam megelégedve. Egyalkalommal meglátogatott műtermemben Koltai Ferenc barátom és amikor belépett az ajtón, ránéztem az arcára, azonnal megszületett a képi ötletem: Feri barátom lesz Károly Róbert királyunk.
A többi választott arckép már nem volt probléma, mert Rákócziról, Mátyás királyról, Bethlen Gáborról és Deák Ferencről már volt felhasználható festmény vagy korabeli metszet, fotográfia.
Itt említeném meg, hogy 2011-ben felkérést kaptam a Balatoni Korona helyi pénz megtervezéséhez is. Ez a bankjegysor Veszprém megyében ún. helyi papírpénzként működött. Címletei megegyeztek forint értékben a forgalmi sorral. Az arcképek kiválasztásánál is ki kellett találni az ábrázolt történelmi személyeket. A 10000 koronás címleten Gizella királyné látható. A portré élő személyt ábrázol. A modell Ildikó lányom arca volt. A bankjegysor 2017-ig volt forgalomban, mint fizetőeszköz.
A Szent István arckép megvalósítása előtt igyekeztem a történelmi ismereteimet felújítani. Sokat olvastam a témában, de az ismereteimet nem sikerült eléggé bővítenem. Püski Sándor barátomhoz fordultam, aki összehozott László Gyula történész professzorral. Telefonon egyeztettem a látogatásom időpontját, szerdai nap volt, délelőtt 10 óra. Ő azt kérte, hogy pont 11 órakor fejezzük be a konzultációt, mert ő erről a témáról egész nap tudna beszélni, de aznap délelőtt még más elvégzendő munkája is van.
Élmény volt vele beszélgetni a megbízásomról. Emlékszem, az egész konzultáció ideje alatt rajzolt, hogy így illusztrálja, értelmezze a mondanivalóját. A nagy tudású professzor egyben kiváló képzőművész is volt. Ma is sajnálom, hogy nem kértem el tőle néhány skiccet. Álláspontja szerint a királyi paláston ábrázolt Szent István király a koronával egy hiteles ábrázolás és ezért lehet kiindulási lehetőség.
Annak idején, amikor a korona, a palást, a jogar és az országalma hazatért, a Magyar Nemzeti Múzeumban egy kiállításon mutatták be. A királyi palástot egy vastag üveg alatt kiterített állapotban láthattuk. Alaposan megnézhettem az akkor kiállított palástot. Egy bizonytalan rajzolatú ábrázolásnak volt mondható a király alakja. A korona úgy tűnt bizánci korona.
A professzornál töltött konzultáció után néhány nap múlva a kezembe került egy könyv, a zseniális művészettörténész Balogh Jolán munkája, a magyar művészettörténeti témákról írt tanulmányai. A „Kalocsai királyfej” becses építészeti és szobrászati emlékünkről írt a számomra megoldást kínáló tanulmányát. Ez a kis töredékszobor a XIII. századból eredeztethető és a kalocsai székesegyház kapuzatának a záróköve lehetett. Feltehetően III. Béla királyunkat ábrázolja.
Elképzelhető az is, írja Balogh Jolán, hogy a királyfej az ún. „Maestas” ábrázolásokhoz hasonló. Az ebben az időben épült (XIII. század eleje) dél-franciaországi templomépítkezési stílushoz igazodott a kalocsai dóm. A gótikus kapuk zárókövei Jézus Krisztust, mint a Királyok Királyát ábrázolják, a pántkoronával (utalás: Jelenések könyve). Ez az élmény adta az ötletet a királyábrázoláshoz.
A Szent István arca az én kompozíciómban egy kitalált arc. A rajzasztalomon sok vázlatos portré elképzelést rajzoltam és ezt találtam megfelelőnek a rézmetszet kivitelezéséhez.
A 10000 forintos bankjegy 1996-ban jelent meg. Ebben az időben állandó szereplője voltam az újságoknak, a tévének és a rádiónak. Néhány nyilvános szereplésem engem egy izgalmas boksz-meccsre emlékeztetett. Mindösszesen azt tudom mondani, hogy a mű fogadtatása sikeres volt. A kollégáimtól is pozitív véleményt kaptam. Egymás után következett a bankjegysor többi darabja is.
A millenniumi évforduló tiszteletére egy 2000 forintos emlékbankjegy készült. Rendkívül rövid idő alatt kellett elkészíteni. Forgalomképes fizetőeszköz ma is. Az előoldalon a Szent Korona jelenik meg, a hátoldalon Benczúr Gyula „Vajk megkeresztelése” című festmény metszete látható. Érdekessége, hogy az előoldalon lévő hologram fólia valódi aranyból van. (Nem érdemes levakarni.)
