Vagyóczky Károly

Az ember életében kötelező módon jelenik meg az a szellemi igény, hogy megfogalmazza maga számára az ars poeticáját. Szerintem különösen fontos ez egy művésznek, mert nemcsak a művészetének alapját, de az életvitelét is meghatározza.

Fiatal korom óta próbálkozom az egzakt és időszerű definícióval. „Ide nekem az oroszlánt is!” (Shakespeare) – fiatalos hévvel, hevülten pályám első éveiben.

Az élettapasztalat bővülése, a pályatársak megalapozott bölcsessége, a felnőtté válás a „Hass, alkoss, gyarapíts!” (Kölcsey) verssor imperatívusa pontosítja és megerősíti a felnőttkor erkölcsi parancsát.

Az idősebb kor nálam talán leegyszerűsíti – szemlélődve az Istenhegy tetejéről –, amit már Márai Sándor, a nagy magyar író megfogalmazott egy írásában:

„Az embernek tisztességesen el kell végezni azt a feladatot, amellyel a Jóisten megbízta. Mást nem is tehet.”